Sidemount képzés
Palackok a hónom alatt, avagy az oldalkészülékes merülésről
Mára egy új felszerelés konfiguráció tör be a hobbi merülők mindennapjaiba, és ez nem más, mint az oldalkészülékes merülés, azaz sidemount diving. Előnyei méltán teszik népszerűvé ezt a fajta merülési módot. Kényelmes, hosszabb „menetidőt” biztosít, és ami a legfontosabb, biztonságos! A palackok „angol módon” a test mellett, azzal párhuzamosan lebegnek, a csapokat pedig kézközelben tudhatja a búvár. Az eredetileg brit barlangi búvárok által használt felszerelés konfiguráció már Magyarországon is elérhető, egyszerű használatát pedig egy pár napos tanfolyamon lehet elsajátítani.
Mi a szösz az az oldalkészülék?
A búvárok túlnyomó többségének teljesen természetes, hogy a palackjaikat a hátukon viselik a merülés alkalmával. Szeretném megismertetni az olvasókat, csak néhány búvár számára ismert felszerelés konfigurációval, mely nem más, mint a Sidemount Diving, magyarul az oldalkészülékes merülés. Az oldalkészülékes búvárok a két független palackjukat egy hevederzethez rögzítve a két oldalukon, a testükkel párhuzamosan viselik. Természetesen felmerül az a kérdés a hátukra rögzített mono palackot használó hobbibúvárok, illetve a dupla palackot viselő technikai búvárok részéről, hogy mire is jó ez a furcsa felszerelés összeállítás. Ha visszatekintünk a Sidemount Diving kialakulásának történetére, megtaláljuk a választ.
Az oldalkészülékes merülés már 1965-ben
Az oldalkészülékes merülés az Egyesült Királyságból származik. Először a barlangkutatók alkalmazták, akik megpróbáltak átjutni a barlangok száraz járatait elválasztó vízzel telt szifonokon. Az átjutás ezeken a – gyakran igen rövid – vízalatti szakaszokon rendkívül fontos volt. Az első dokumentált oldalkészülékes merülés Mike Boon nevéhez fűződik, aki ezzel a konfigurációval jutott át a Swildon’s Hole 7. szifonján 1965-ben. A barlangkutatók a palackokat az ereszkedő hevederükhöz rögzítették. Gondoljunk bele mennyivel egyszerűbb a független palackok szállítása a barlangok száraz részeiben a dupla készülékekhez képest. Az Egyesült Államokban a hetvenes években robbanásszerűen megnövekedett az érdeklődés a vízalatti barlangok felfedezése iránt. Az ottani barlangkutatók azzal a problémával találták magukat szemben, hogy nem férnek át a hátkészülékükkel az olykor csak 30 cm magas barlangszakaszokon. Ekkor fordult az érdeklődés a Sidemount Diving felé. Ez a rendszer lehetővé tette a korai barlangkutatók – Wes Skiles, Woody Jasper – számára, hogy az addig hozzáférhetetlen barlangjáratok kilométereit fedezzék- és térképezzék fel. Jó néhány évvel ezelőtt a kolozsvári barlangász barátaim meghívtak, hogy vegyek részt a Varfuras barlang akkori végpontján lévő szifon átúszásában. A szifon a bejárattól 2 km távolságra van és az út egy részét kúszva kell megtenni, a felszerelést a lábunkra kötött zsákban húzva magunk után. Egy ilyen barlangba a dupla készülék bejuttatása egyszerűen lehetetlen.
Na és ma?
Természetesen napjainkban amellett, hogy továbbra is használják a barlangkutatók szűk és veszélyes helyek felfedezésére, az oldalkészülékes merülés a nyílt vízi búvárok körében is nagyon népszerű lett. Milyen előnyei vannak a hagyományos OW felszereléshez képest? Az egyik legfontosabb, hogy két palackunk van, tehát bármilyen reduktor-, vagy szelep probléma esetén van egy tartalékunk. A gázmennyiségünk is a duplájára növekedett, tehát időben lényegesen hosszabb merülésekre vagyunk képesek. A másik előny, hogy a reduktoraink és a szelepeink az orrunk előtt vannak, tehát ha bármi probléma, például buborékolás merül fel, azt azonnal észrevesszük és meg is tudjuk oldani anélkül, hogy egy jacket le-fel gyakorlatot kellene előadnunk. Sokan nem szeretnek a hajóról palackkal a hátukon a vízbe ugrani, illetve a létrán kimászni. A palackok fel és leakasztása a vízben rendkívül egyszerű, így az oldalkészülékes búvár felveszi a hevederzetét, uszonyát, maszkját, beugrik a vízbe és ott felakasztja az előre belógatott, vagy a személyzet által beadott palackjait. Jól hangzik ugye?
Milyen felszerelést használjunk?
Az oldalkészülékes merülés népszerűségét számos gyártó felismerte, így manapság kedvünkre válogathatunk a különböző felszerelések között. Ami közös a ma kapható sidemount cuccokban, az a hátlebegtető típusú kiegyenlítő térfogat (wing). Könnyen belátható, hogy a hagyományos jacket, ami a felsőtest körül fújódik fel, erre a célra nem igazán alkalmas. Természetesen kaphatóak csak erre a célra tervezett rendszerek is , de ha valaki már rendelkezik egy háttámla-wing kombinációval, az minimális ráfordítással alkalmassá tehető az oldalkészülékes merülésre. Nagy előny, hogy bárhova utazunk a világon, elég a két palackrögzítő hevederünket becsomagolni és mérettől függetlenül bármilyen alumínium, vagy acélpalackot használni tudunk a merüléseink során. Természetesen a két palackhoz két reduktor is elengedhetetlen, a legalkalmasabbak a forgótornyos típusok. A két reduktorhoz természetesen külön, egymástól független nyomásmérő is dukál. Végül ne feledkezzünk meg a képzésről sem. Az oldalkészülékes búvárkodás ugyan rendkívül egyszerű, de igényel bizonyos ismereteket, és főként gyakorlatot, amelyeket a leghatékonyabban egy tanfolyamon sajátíthatunk el. Jó merülést!
Spanyol József
PSAI Sidemount Instructor Trainer # IT-1101
Képek: Edd Sorenson, Johan Enquist